AVAGY MIÉRT FONTOSAK AZ ENZIMEK TÁPLÁLKOZÁSUNKBAN
Újító szellemű tudósok és táplálkozás-kutatók már hosszú évek óta hangoztatják az enzimek a táplálkozásban, illetve magában az emberi fejlődésben betöltött szerepének fontosságát. Elméletük szerint a sejtjeink élettartama, az öregedés, számos betegség kialakulásának hátterében az enzimek, pontosabban azok hiánya áll. Ezek fényében érdemes kicsit közelebbről is foglalkozni az enzimek szervezetünkben betöltött szerepével és hiányuk következményeivel.
Manapság sokkal több fogalmunk van a vitaminokról, vagy nyomelemekről, a gyógynövények különféle hatásairól, mint az enzimekről, amik lényegében olyan fehérjetermészetű anyagok, melyek táplálkozással jutnak be szervezetünkbe, nélkülük egyetlen kémiai reakció sem mehet végbe testünkben. Elősegítik szervezetünk anyagainak lebontását, raktározását, illetve újjáépítésüket. Rendkívül kis mennyiség is szükséges belőlük, méretük olyannyira kicsi, hogy a legnagyobb felbontású mikroszkóppal sem láthatók, felismerésükhöz speciális immunhisztokémiai reakciók szükségesek.
Enzimek nélkül nincs élet!
Születésünkkor saját enzimkészlettel rendelkezünk, mely készletnek a fenntartásán múlik, hogy megmaradunk-e életerősnek és egészségesnek. Mivel támogatják a növekedést, a betegségek kivédését, sejtmegújító hatásuk miatt energikusak és üdék vagyunk. Azonban az életkor előrehaladtával számuk folyamatosan csökken. Ők jelentik azt a munkaerőt, amelyek a testet építik, akárcsak egy építkezésen az építőmunkások.
A Föld lakosságának körülbelül háromnegyede szenved enzimhiányban, ennek megnyilvánulási formái a fáradtság, összpontosítási nehézségek, bőrproblémák, emésztési zavarok, gyakori hajlam a fertőzésekre.
Na de hogy kapcsolódik össze a táplálkozással?
Az emberi testben kétféle enzim található. Az ún. endogámok, melyeket az emésztő mirigyek állítják elő, szabályozva így az emésztést. Illetve még az exogámok, amelyek számos feladaton túl, a legfontosabbként a sejten belüli anyagcserében játszanak szerepet. Az endogámokkal ellentétben ezeket a szervezet nem tudja előállítani, így kívülről táplálékkal kell bevinni szervezetünkbe. Az enzimek szervezetünkbe bevitt mennyisége és minősége szempontjából igazán nem mellékes a bevitt táplálék minősége és hőkezelése.
A táplálékenzim-elmélet szerint a főzött étel, és az elkészítésükhöz használt hő tönkre teszi a táplálékenzimeket, így kényszerítve a szervezetet, hogy egyre többet és többet állítson elő, ami által megnagyobbodnak az emésztő szervek, legfőképpen a hasnyálmirigy. Az általunk elfogyasztott ételek 75%-ának hőkezelésmentesnek kellene lennie, ellenkező esetben vitamin- és egyéb vitálhiány alakulhat ki. A zöldségek, gyümölcsök idő előtti betakarítása, feldolgozása során végrehajtott besugárzás, hevítés, tartósítás révén fokról fokra veszítik el enzimtartalmukat, tápértékük jelentős hányadát. Ezáltal az étel élettelenné válik, és a szervezet számára mérgező savak keletkeznek. Mindezek miatt komolyan megnő az immunrendszerünk legyengülésének kockázata, növelve ezzel a betegségek kialakulásának esélyét.
Milyen a még enzimekben gazdag étel?
Leginkább nyers, és nem hőkezelt. Ugyanis csak a nyers táplálékban van enzim, amelyeket, ha csak alacsony hő is ér, elpusztulnak. Legjobb vizsgálat ebből a szempontból az, ha a melegített víz már túl meleg a kezünknek, akkor az enzimeknek is túl meleg.
Az enzimekben leggazdagabb táplálékok:
- nyers búzacsíra
- tojássárgája
- zsenge főzelékfélék
- különböző magok csírái
- zöldséglevelek